ŐSZI BÚCSÚ

» » HÍRLEVÉL ARCHÍVUM        

KEDVES BARÁTOM!

 

 

Hosszú nyári szünet után jelentkezem, remélem, van, aki már várt egy új hírlevelet.

 

Azonban az írást kissé megnehezítette, hogy nemcsak a kánikula napjaiban, de életemben is egyfajta uborkaszezon köszöntött be. A uborkaszezon nálam azt jelenti, új műbe nem kezdtem bele. És ennek oka egyáltalán nem az, hogy ne lenne témám, sőt, rengeteg van, és türelmetlenné olykor inkább az tesz, hogy most  nem is látom, mikor kezdhetek bele.

 

Az ok az, hogy egy nagy útra indulok, ami sejtésem és tapasztalatom szerint nem csak fizikai téridő változtatás lesz, hanem igencsak intenzív belső út is egyben.

 

 

November elején hosszabb időre, tervem szerint jó fél évre az amerikai kontinens északi részén próbálok szerencsét. Ennek két racionális oka van. Az egyik, hogy kezdetektől fogva tudom, hogy a könyveim üzenete a magyar olvasókon kívül igen sok embernek is fontos, ezért évek óta fordításban vannak a könyveim, ami nem könnyű kvázi „befektetendő” tőke nélkül, hiszen olyan elkötelezett emberekre, barátokra van szükség, akik látják ennek hosszabb távú és dimenzionálás értelmét, „hasznát”, a pillanatnyi anyagi megtérülés nélkül. A napokban elkészült végre az Aranyasszony-trilógia 3 kötete valamint a legújabb regényem, a Szerelem terror idején angol fordítása. Fogalmam sincs, mikor és mi módon lesznek az amerikai – illetve angol nyelvű olvasók – számára elérhetőek, de ehhez ki kell mozdulnom elzárkózott magányos falusi életemből. Azt vettem észre, senki nem zörget a kapumon se az amerikai filmiparból, se a könyvpiacról. Nekem kell tehát odamennem. Ennyit tudok, és minden egyéb majd lépésenként feltárul. Ehhez kapcsolódva lenne egy igen nagy kérésem: amennyiben olvastad bármelyik könyvemet és hasznosnak tartottad, kérlek, imával, jó gondolatokkal, energiákkal, vagy bármi egyéb támogató módszerrel segíts nekem abban, hogy megleljem a megfelelő helyzetet, embert, lehetőséget a 4 könyv amerikai kiadásához! Nagyon szépen köszönöm!

 

Ehhez a döntésemhez persze az is nagyban hozzájárult, hogy idehaza egyszerűen siralmas a könyveladásom… én őszintén azt hittem-reméltem, jó pár tízezer ember csak lesz kis hazánkban is, akiknek fontosak lennének a könyveim. Amennyire meg lehetett feszülni, én úgy érzem, mindent megtettem előadói körutakkal, sajtóval… de ezzel együtt halovány nagyon. És mivel még testben élek, kiadásaim is vannak. Nem panaszként mondom, de magamban sem akarom tartogatni, mert bevallom, néha "szúr", hogy amikor az ingyenes videóim nézettsége messze százezren felüli évek óta, egy-egy címből ezer könyv nem fogy el évek alatt! Itt nem (csak) bennem lehet ám a hiba. Ha az évente megjelenő könyveimből minden videónéző csak saját magának megvett volna 1 példányt, ami mondjuk két vacsora ára egy év alatt, nemcsak hozzájárult volna a megélhetésemhez, megtisztelve engem, elismerve, hogy számára is fontos, amit én adok neki (hisz meghallgat mindent tőlem!) de elsősorban nemcsak engem, de önmagát is tisztelte és építette volna, mert nem hagyja viszonzatlanul azt, aki segített neki ebben-abban az előadásokon elhangzottakkal. Mert rengeteg ilyen visszajelzés érkezik ám naponta hozzám!  Ha  a nézőim-hallgatóim csupán 1%-a (!!!!!) vett volna egy-egy könyvet, már akkor is tízszeresen jobban állna a kölcsönösség mérlegének nyelve, mint ahogy most áll! És ezen a mentalitáson nem nekem kell elgondolkodnom...

Persze nagyon is lehetséges, hogy ez a „méltatlan” állapot, amit sok más országban egy író 11 ilyen nagyságrendű könyvvel nem kell, hogy megtapasztaljon, épp a legtökéletesebb motiváció és lökés, hogy kilépjek a nemzetközi „színpadra” előadásaimmal és könyveimmel.

 

Nyilván, akik nem vettek tőlem egy könyvet sem, azokat el sem tudom érni ezzel a hírlevelemmel sem, és így valószínű pont annak beszélek most, aki olvasóm, tehát kérlek, ezt vedd úgy, hogy egyszerűen jól esett végre kimondanom, és kinek másnak mondhatnám, mint neked, aki kíváncsi a munkámra és értékeli. Te nemcsak a könyveim megvásárlásával, hanem azzal is segítettél máris, hogy hírlevél olvasómként van kinek elmondanom, kimondanom ezt a feszítő aránytalanságot. Köszönöm. 

            

 

Még mindig amerikai hír, hogy már eddig is több helyre hívtak a kinti magyar közösségekből. Még novemberben Kanadába utazom, ahol több előadásom is lesz Torontóban, majd januárban a nyugati partra megyek, Los Angelesben is várhatóan két helyen, valamint San Diegoban is a Magyar Házban. Szervezés alatt van New Yorkban is egy újabb író-olvasó találkozó a 2016-os után. Két témát viszek. Az egyik MY STORY WITH HISTORY, vagyis Történetem a történelemmel előadással ottani olvasóimnak szeretnék bemutatkozni, amikor elmesélem, miként is alakult úgy az életem, hogy őstörténet kutatással kezdtem foglalkozni és hogy az igazság, az ősi hagyatékunk, ami egyik történelemkönyvben sincs benne ám amiket Dél-Amerikában szó szerint a kezemmel foghattam, miként változtatták meg az életem, a gondolkodásom, a lényem. Ebbe természetesen beletartozik az ún. Móricz-téma és az ecuadori Tayos-barlang.

 

 

 

Az erre épülő 2. elődás az Eltitkolt Amerika címet viseli, amikor már eléggé elmélyülünk az elsősorban dél-amerikai ősi – akár sok esetben aranykorinak is nevezhető - hagyatékok, leletek elemzésében, az akkori ember világképének, Isten-képének feltárásában.

 

A kanadai előadásokról úgy néz ki, felvétel készül, amit természetesen szokásomhoz híven meg fogok osztani majd.

 

Szintén jó hír, hogy a kanadai magyar tévé november 16-án Niagara városban készít velem egy interjút, amit országosan sugározni fog. Természetesen, meg fogjátok kapni erről is az anyagot! A kanadai magyar tévét ITT ismerjeted meg, FB-n is.

Az amerikai előadói körutamnak van egy önálló oldala ITT, ahol figyelemmel kísérhetitek majd a híreket, aktualitásokat. és amit elküldhetsz kint élő ismerőseidnek is.

 

Fentiek tükrében egyelőre új könyvekről nem tudok sajnos hírt adni. Rengeteg ötletem van, sőt van egy új regénytrilógia, amiben már eléggé előre haladtam az év eleji, téli bezárkózásom idején, de most nem látom, hogy íráshoz alkalmas lenne az elkövetkező igen mozgalmas pár hónap.

 

Egy ideig így nem találkozunk, de igyekszem olykor-olykor hírt adni magamról. 

 

Sok mindenkit viszek magammal a szívemben:), és remélem, nem felejtenek el magyar olvasóim sem!

 

Kívánok mindannyiunknak kellemes és hasznos őszi munkát, kertben, otthon, munkahelyen, iskolában… de legfőként a belső világunkban, a szívünkben. Ott nincs négy évszak, az ültetés, gyomolás, öntözés és a szüret folyamatosJ)

 

Szeretettel.

2018. október 5.

Hozzászólások:

Ez a weboldal cookie-kat használ. A böngészés folytatásával hozzájárul azok használatához. További információkElfogadom