A NŐ AZ ŐSERŐ - Felvezető gondolatok a június 11-i előadáshoz

» » események        

 

A NŐ AZ ŐSERŐ

 

Felvezető gondolatok a június 11-i előadáshoz

 

 

Kedves Barátom!

 

Több éves őstörténeti, majd spirituális témakörben tartott előadások után komolyan azt hittem, hogy a nőkről, a nő világban elfoglalt szerepéről, jelentőségéről pofon egyszerű lesz beszélni, beszélgetni. Látszólag mindenki tudja, miről van szó, a legmaterialistább utca embere, a szociálpszichológus szakember, a tanító, a rendőr, a katona, a politikus, a bankigazgató, mindenki egyetért abban, hogy valami nem klappol a világunkban, mert a nőket valahogy sehogy sem lehet egyértelműen „visszavezetni” a társadalomba, a munka világába. Mondjuk, humorral fűszerezve bevezetőnket, már ez is „gyanús”, hogy van egy téma, amiben ennyire mindenki egyetért! Talán az egyetlen kérdéskör a Földön…

     Dédapáink, nagyapáink korában, szokták mondogatni az öregebbek, valahogy minden a helyén vót… az asszony otthon, az embör meg robotol. Hát miért nem vót jó így? Miért kell az asszonyoknak, nőknek, lányoknak a férfiak világába átpártolni?

 

     Ugye, hallottál ilyesfélét te is?

 

     No, hát valami ilyesfélét feszegetek én is, ezt kérdezgetem én is, még ha teljesen más megközelítésből is.

     Az én kérdésem azonban egy elő-kérdéssel kezdődik, mégpedig, hogy miként is alakult úgy a földi emberi világ, hogy lett a férfivilág meg a női. Ez, hogy biza nincs egységben a kettő és a kettő oly különböző, mintha nem is világról beszélnénk, még alapjaiban lehetne Istentől áldott is, merthogy miért is lenne egyforma.  

     A bökkenő és meghökkentő az, hogy mára valahogy az egyik eltűnt a „süllyesztőbe”, elértéktelenedett, mondtatjuk, a másik meg gyakorlatilag az „egész világgá”, a VILÁGGÁ vált.

     Értjük-é?

     A család, az anyaság az úgy „mellékesen” létezik, a nők „mellékesen”, mondhatjuk, túlórában anyák, feleségek és így nevelik a gyerkőcöket, így próbálják összetartani a családot.

 

     No, ha most azt mondod, az eddigiekben egy kumma újdonság sincs, meglehet, hisz a jelenség mindenki orra előtt van, a világunk olyan, amilyen, arról túlzottan másfélét nem lehet gondolni senkinek.

     De talán az okokban, a probléma gyökerében mélyebbre is le lehet ásni, mint azt a mindennapi gondolkodás teszi.

 

A „nő-kérdés” igen összetett, és már ez is izgalmas, ha komolyabban belegondolsz, mert férfikérdés miért nincs? Miért érzi mindenki, hogy a nők nem igazán lelik a helyüket ebben a világban? Mi van, ha világunknak egyáltalán nem valamiféle rejtélyes törvényszerűség miatt kellett ilyenné válni, amilyennek ma ismerjük, amiben nemcsak a nők nem érzik magukat otthonsoan, jól és boldognak, de már a férfiak javarésze sem? Mi van, ha mindez a mi lelki-szellemi tükröződésünk és a világ lehetett volna, lehetne egészen másféle is a Földön?

 

     Ma, amikor a a „nő-kérdés” felmerül (amiről, megjegyzem, itt most csak röviden és halkan: senkinek fogalma sincs, pontosan mit is értsünk alatta és hamarosan kiderül miért), akkor a mindennapi gondolkodás szintjén a nő egy rossz és egy nagyon rossz alternatíva közül választhat, ha aktív részese akar lenni a világnak. Vagy férfiasan él, dolgozik, pénzt keres, politikus, államfő lesz és az eddigi világot építi tovább, vagy marad a háttér világban, a férfivilágot kiszolgáló személyzetnek, meg nem becsült főállású nőnek, anyának.

 

     A mai világ egy több ezer éves folyamat következménye, mely során egy patriarchális, azaz úgynevezett hím-elvű világnézet alakította ki a modern társadalmakat olyanná, amilyenek.

Milyen is nagyvonalakban ez a férfivilág?

 

  • „Racionális” – azaz anyagelvű. A „tudomány mindenek felett”.
  • Harcos – háborúk, konfliktusok, erőszak.
  • A pénz Istene, Mammon uralja: az élet szinte minden vetülete, legyen szó kórházakról, iskolákról, parkokról, buszmenetrendekről—minden a profitmegtérülés függvénye.
  • Nem családcentrikus: az emberek nagy része az ún. multiknál dolgozik, akik nem családbarát munkaidejükről  híresek. A hétvégét nem tartják tiszteletben, a munka és pihenés aránya nem biztosított.
  • A nők dolgozni kénytelenek – hazánkban legalábbis mindenképpen, a férjek nem tudnak eleget keresni egy család fenntartásához.
  • Ahol az adórendszer ill. a férj keresete lehetővé tenné a nők otthon maradását, ott a nő nem érzi magát „kiteljesedettnek”. Ez egy olyan hosszú történelmi folyamat (elmeprogramozás) következménye, amelyben a teljes idős anyaságot egyrészt nem tartja az adott társadalom ugyanolyan fontosnak, mint bármi egyéb munkát, másrészt a lányok nincsenek tudatában, hogy milyen kreatív, önmagvalósítási lehetőség egy gyermek harmonikus felnevelése.

 

Természetesen a lista nem teljes, csak a legfontosabb és legköznapibb jelenségeket villantottam fel, melyek mindegyike több irányban gyökerezik.

     Tény, ma az „Isten-adta” nőiség, anyaság mintegy „járulékos” eleme csak egy nő életének – ha egyáltalán az. Óvodás kortól kezdve az iskolai évek alatt végig, a lányokat automatikusan „dolgozó nővé”, sőt manapság akár honvédő katonává készítik fel, képzik.

Megszűnt az ún. klasszikus női életmodell.

 

Persze, amikor ide eljutunk, akkor csak az első réteget, felszínt kapargattuk meg. Ugyanis ez a „klasszikus” női szerep az elmúlt évszázadokban, évezredekben már egy olyan világban jött létre, melyben egyfelől az úgynevezett gazdasági-szociális tevékenységek világa a férfiaké volt. Az emberi életet, a politikát, gazdaságot, békés és háborús korszakot kizárólag a férfivilágból férfiak tervezték meg és irányították. Minden egyebet, az otthonok nyugalmát, kényelmét, emberi sorsokat ez határozott és ez határoz meg a mai napig. A család, a nők a férfiakat „szolgálta”, innen mentek világmegváltó vagy világfelforgató tevékenységeikbe és ide tértek megpihenni. Persze, baj, háború idején hirtelen nagyon fontossá váltak nők, akik kénytelenek voltak elszenvedni a férfiak által kirobbantott embertelen korszakokat, beállni, helytállni helyettük abba a világba, ahol addig „nem volt keresni valójuk”. Kénytelenek voltak feláldozni fiaikat az elmebeteg férfiharcokért.

     Ezt a „klasszikus” szerepet nyilvánvalóan elfogadhatatlannak kell tartanunk. A megoldás távolról sem lehet ez. Az első kavarodást pont az okozza, hogy a „hagyományos” családmodellt ez az eleve deform, kibillent női-férfi világ okozzam, ami egyetlen ponton sem működik már hosszú ideje harmonikusan, kölcsönös megbecsülésen, építően. A férfivilágban megszilárdult elvek, mechanizmusok váltak „értékessé”, elsődlegessé és minden egyéb, az eredendően „női” szerepek, képességek, megoldások, világlátás mintegy „másodlagossá”. 

 

     Így, kezdő kérdésünkre azt mondhatjuk:  a nők azért nem lelik a helyüket a mai világban, mert valóban nincs helyük benne!

     EBBEN a világban nincs helyük.

     Egy ilyen világban nem lehet helye azoknak az erőknek, energiáknak, mely nem fogadja el a háborút, a pénz mindenhatóságát, az élethosszig tartó robotolást, a jelenlegi egyoldalú mentális képzést az iskolákban, azt, hogy egy csecsemő adószámmal együtt jön a világra, hogy agyonvegyszerezzük a terményeket, iparilag tönkretett ételt tápláléknak nevezünk…

 

     Gondolkodtál-e már azon, hogy vajon milyen lett volna, lenne, lehetne a világ, ha a nők formálták volna az emberi élet arculatát?

 

     Ez egyelőre egy merengésre igen alkalmas kérdés. Két nagyon megrázó okból.

1.A legelső, hogy itt aztán tévedés ne essék, a mai nők alkalmatlanok lennének egy másfajta világot felépíteni. A mai nők nem biztos, hogy egy minimális résszel is többet hordoznak magunkban az eredendő anyaisteni energiából, mint bármely férfitestben született embertársuk. Itt bizony egy komoly metafizikai, szellemi kérdéssel nézünk farkasszemet, amit a modern genetika igazol: az isteni szintű női-férfi erők működtetése nem attól függ, ki milyen biológiai testbe születik adott karmikus életéhez! Itt tehát elsődleges nemi jellegű nőkről és férfiakról kell beszélnünk, hanem tudatszintekről! Ennek alapja, az „origo”, ha úgy tetszik, hogy a lélek, mely egyes életekben hol férfiúi, hol női testet ölt a tanuláshoz, se nem női, se nem férfi, hanem a kettő EGYségében létezik. Vagyis, a földi, fizikai LÁTSZÓLAGOSSÁG, mely szerint van valamiféle lény, aki nő, és van egy másik, mely férfi, nem létezik! Egyformák vagyunk, kettő az egyben. Erről a hatalmas tévedésünkről, melyben pusztán a látszólagos, azaz 3D-s világunk formai megnyilvánulásából teljes téveszmében élünk a lélek nemekre nem hasítható állapotát illetően, kimerítően írtam többek között A kék vér gyermekei könyvemben, a modern genetika és misztikus tudás alátámasztásával.

2.A második, már abszolút a mindennapi életterünk kérdéseként úgy szól, hogy

miért akarnak manapság a nők a férfiakkal egyenlőnek lenni? Nos, ha egyenlő akarna lenni, azt joggal követelné a nő, és bizony, még ez se adatik meg neki évezredek óta. Ám a gond ott kezdődik, amikor egyformák akarnak lenni – és manapság, a feminizmusnak álcázott modern férfiasítás, pont ezzel manőverezik. Itt arról van szó, hogy a férfivilágba férfi módon, férfi szerepeket kellene ellátnia a nőknek, ami homlokegyenest más, mint ami a nő földi szerepe, terepe lehetne! Vajon mennyire jó irány, ha a férfiarculatú világban a nőknek is férfi módra kell tevékenykedni? Kinek az érdeke vajon a feminizmus? A feminizmus nem más, mint a nők férfiasítása…

 

Jó-e az emberiségnek, ha ezt az egypólusú férfias világot még tovább erősítjük és az eredendő női energia végképp eltűnik a világból?

 

Ezekre a kvázi költői kérdésekre, mint azonnal érezhetjük, az első ok megértése nélkül semmiféle válasz nem lehetséges.

 

Bizony, a valódi megoldás az, amivel egy alapjaiban más világot kell teremtenünk! Nem a jelenlegit kell toldozni-foltozni és a legrosszabb válaszként a feminizmust erősíteni. 

A jelenlegi emberi világ problémájának a gyökere nem csak, sőt elsősorban nem az anyagi világból ered. Nevezzük a tudat dimenziójának azt a világot, ahol a hasadás történt. Mely hasadás egy tudathasadás, és melyből a gondolkodás és a cselekedetek eredtek, megalkotva a földi történelmet, a mindennapi emberi kereteket, tükrözik ezt felborult harmóniát. Ennek lekövetése legkézenfekvőbb a vallások, az Istenkép változásában. Isten „anyai” aspektusa, tisztelete szép lassan eltűnt és mára már csak a férfias erők működnek. Márpedig amilyen az emberiség Istenképe, olyan a világa.

 

A nőket tehát nem „beengedni” kell a férfiak kialakította mai világba, nekünk ott tényleg nincs helyünk, és addig jó, míg nincs. A világot kell átalakítani úgy, hogy helyreálljon benne a harmónia. Ugyanis ezt a világot ma már a férfiak java sem szereti. Ez nem az, amiről egy intelligens lény is álmodott volna. Ha a gyerekeket megkérdeznénk, ők milyen világot szeretnének, az biztos, hogy nem olyat, amiben semmiféle biztonság, nyugalom, harmónia, szeretet nincs. Már pedig ezt sikerült összehoznunk eddig.

 

Mivel pedig az anyagi világ a szellemi, metafizikai tudatunk tükröződése, manifesztációja, a helyreállítást is ott kell elkezdenünk, nőknek, férfiaknak egyaránt: a tudat dimenziójában, ahol gyökerezik a probléma.

Idézet A perui papnő kötetemből:

 

„Az édeni állapotban a Tudás még nem volt leválasztva az Élettől. Még nem is „tudták”, hogy létezne kétféle nem. Az Ember ősállapota a még ketté nem hasadt Egység volt. A hasadás egyben tudathasadás is lett, ezért fel sem tűnik a maiaknak, hogy istenük „fele” hiányzik! Olyan, hogy nemiség, nem létezik! Amit mi a Földön különváltan, nemekként érzékelünk, az a dualitáson túli egység megnyilvánulása ebben a téridőben. Nincs két különálló egység, hanem az Egyben pulzáló minőségeket érzékeljük különbözőségként. Az én csodálatos magyar nyelvem a tagadás nem szavával emlékeztet arra, hogy az Ember nem osztható nemekre, e szétszakadás csak átmeneti és mindenki visszajut egyszer az Egységbe. Ma a kettő hordozza azt különváltan, amit eredendően EGY kapott. A Teljesség minőségeit két féle nem között kellett megosztani.

 

Odajutottunk, hogy ma normálisnak tartják milliók, hogy egy olyan istenhez imádkoznak, kinek megszólítása a hímnemű Uram. Fel sem tűnik, hogy a Föld több mint fele, a nő, nincs „képviselve” imádott istenségükben! Atyjuk van, de Anyjuk nincs. E nemzedék legjobb esetben is félárva. Ekkora megvezetettség, ilyen vakság korában csoda talán, ha elhazudható a népek, az emberiség valós történelme? Ha ilyen könnyű egy hamis félistent kikiáltani az Univerzum legfelsőbb Létezőjeként – bármi meghamisítható! Ezért lett világunk a hamisságok, a másolatok, az illúziók világa. Az a hitrendszer, ami egy hímnemű istent tisztel a valóságos Istenanya és Istenatya egysége helyett, sokkal több, mint eszme. Egy valóságos erőteret hozott létre, mely szó szerint elvágta a szív és elme között a szellemi csatornát! Minden erőtérnek megvan a saját töltete, forgási iránya, hatása a környezetére, a benne élőkre. Az egypólusúvá tett hím istenség erőterében hogyan válhatna teljessé az ember? Ezért csikorog az egész vallási dogmarendszer, mert hamis alapokra építették! Ébredjünk már fel a bűvöletből! A bűvöletből, mely nem más, mint saját felejtésünk! Elfeledése annak, kik vagyunk igazából és ki a mi igazi Istenünk! A megosztó és elkülönítő tudás egyre jobban növekedett. Teljes térhódításában egyszer csak feleslegessé vált Istenanya. Onnan kezdve már csak egy hím „félisten” a legtöbb vallás istene. Az emberiség megtagadta Isten női részét, és innen kezdve az emberi történelem az önkontroll nélkülivé vált hímenergia vágtázása lett”.

 

 

Idézet A kék vér gyermekei könyvből:

„Gyakorlatilag az emberi társadalom alapvetően a nemiség teljes meg nem értése miatt deformálódott hol így, hol úgy. Most, a modern genetika eredményei tükrében kíváncsi vagyok, lesz-e alapvető változás például azokban a társadalmakban, ahol a nőket kvázi állatként kezelik. Ha az isteni teljesség fele-fele arányban tartalmazná a „kétféle” energiaminőséget, akkor is teljesen alaptalanok és megengedhetetlenek azok a testi, lelki, társadalmi megalázások, amiket a nőknek évezredek óta a férfiaktól el kell viselniük az agresszív hímuralomban.  

     Ráadásul úgy tűnik, az Élet titkos kódját automata üzemmódban a természet a női nemre bízta. Távol álljon tőlünk, nőktől, hogy ebből hasonló viselkedésre jussunk, mint amire a férfiak - ráadásul ők minden alap nélkül - velünk szemben, évszázadokon keresztül. Egyelőre csak azt kérjük: hátrébb kicsit az agyarakkal! Nagyon úgy tűnik, hogy a duális világ erőszakos egyirányúsírásának  „hajnalán”, e téridő formálódásakor a férfiak pottyantak ide „új” teremtményekként, a genezis génezéssé változtatásakor. A nősténység (nő-ténység), mint „primordiális” azaz ős-okozati létforma az első társadalmakban automatikusan az úgynevezett matrilineáris közösségek kialakulásában működött. A csodálatra méltó állati kolóniák közül a méhekében és hangyákéban is az anyakirálynő az alapja társadalmuknak. A patriarkális berendezkedésnek „köszönhetjük” a mai elképesztő populációt (túlnépesedés), amitől szinte elviselhetetlenné vált a fizikai élet. Ez ismét egy igen kényes kérdés, nem lehet két szóval elintézni, de nem hagyhatom ki mégse, kockáztatva a félreértést is: a mai vallások szaporodási mániája, melyben a szentség szintjére emelték a sokasodás kérdését, ismét a teljes félrevezetés eszköze. A patriarkális emberiségnek van csak szüksége dolgozókra és katonákra, mert ott a „csúcson” állók már dolgoztatnak, harcoltatnak, szereznek, elvesznek. A hatalom eszköze és feltétele az alattvalók száma. Ezért kell itt egy férfihez megannyi nő, hogy egy férfi olykor abnormális mennyiségű utódot hagyjon hátra. A háremekben szó sincs két test eggyé forrásáról, a lelki egyesülésről, szer-elemről, összetartozásról! A szakrális szexualitás testi fajfenntartássá degradálódik, megspékelve a nők állati sorba taszításával és a férfi egyoldalú szex-élvezetével.”

 

Amikor az emberek belső világában, tudatában bekövetkezik a helyreállítás, ismét egész-séges lesznek és nem tudat-hasadtak, akkor lesznek képesek az „Isten-adta” eredendő energiáikat a földi mindennapokban működtetni.

 

Vajon milyen lehetne az emberi világ, amelyben a nő visszanyeri isteni erejét? Amiben a természet ismét tündérkertté alakulhatna vissza? Amelyben az állatok biztonságát, életét nem fenyegetik az emberek?

 

A nő, a női, asszonyi, anyai erő a ráción túli érzékelés, mely nem az elmén, hanem a szíven keresztül történik. Az anyai szív és szeretetet hasonlítható csak az isteni erőhöz, melyben egy ember egy másik ember világrahozatalához odaadja, átadja a testét, saját testébe fogad be egy érkező lelket.

     Erre nincs emberi magyarázat, nincs emberi szó.

     A világunk újraéledne, ha a nők minden korlátozás, szabályozás nélkül végre nőként élhetnének, ha elfoglalhatnák SAJÁT MÉLTÓ helyüket a világ teremtésében, formálásában. Nem megtűrt, „beengedett” mellérendelt valakik lennének, hanem akikre az egész világnak, az emberiségnek óriási szüksége van. Ha a nők nem érzik jól magukat a Földön, az az élettér beteg.

     Ma egy kórházban akarata ellenére elveszik a csecsemőjét egy anyától, hogy friss, kialakulatlan immunrendszerét oltással gyengítsék vagy egyenesen tönkretegyék. Az anyáknak, a szülőknek nincs alapvető emberi joga rendelkezni arról, mit engednek be a gyermekeik testébe. Mivé lettünk, emberek? Ki merészel innen kezdve demokráciáról, jogrendszerről papolni? Ki képes ezt még emberi világnak nevezni egyáltalán?

     Na, ilyen világban tényleg nem akar részt venni senki, földi nemiségétől függetlenül, akit megérintett már az Istenből pár ezer évvel ezelőtt „kihasított” istenanyai erő. Ilyen világot nem akarunk tovább építeni, sőt alapjaiban át akarjuk alakítani!

 

A programon a 2 előadás egy magasabb metafizikai, spirituális szinten rávilágít a mindennapok tüneteinek gyökér-okaira.

Dr. Darnói Tibor, a Yotengrit Alapítvány elnöke, holisztikus orvos a tengrizmus, a bü-ün vallásunk rendszeréből kiindulva világítója meg a hasíthatatlanság, az EGY minőségét.

 

Jómagam igyekszem más vallások, ősi, elveszettnek hitt bizonyítékok alapján megmutatni, nem oly régóta él a mai emberben egy férfi-isten képe és a mai világ szándékosan lett ilyenné formálva. Körbejárjuk, milyen őserőkhöz nyúlhat nő és férfi, melyet, jobb híján, az Isten „anyai” erőtere, hatása, aspektusa okán női őserőnek nevezhetünk.

 

A kerekasztal beszélgetésen, a program zárásaként, megpróbálunk kézzelfogható gondolatokat, teendőket összeszedni, amivel a jelenlegi világot megváltoztathatjuk. Amivel egy olyan világot építhetünk, melyben „aranykori” harmóniánk működik.

 

Tabuk nélkül – ez a kerekasztal beszélgetésünk vezérelve – és bizony itt mindannyiunknak szüksége lesz „ész nélkül”, azaz a mentális szféránk berögzült, sztereotip válaszait meghaladó, rugalmas és felemelkedett lelkiséggel keresni együtt a megvalósítható megoldásokat.

 

Részemről a beszélgetésen szeretnék egy igen fontos kérdést feszegetni, mégpedig a „szaporodás” kérdését. Ez önmagában tökéletesen mutatja, hogy az emberiség, ha nem hajlandó a 3d szűk keretiből végre ráébredni saját multidimenzionális voltára, akkor a valóságos „megoldások” helyett azok ellenkezőjét fogja választani.

     Fenntartható-e a vallások „előírása”, a szaporodás minden áron való előírása?

Sőt, megfejelem ezt az emberileg „vérlázító” kérdést: valóban a Teremtő által áldott-e a korlátok nélküli szaporodás? Miért lépett be az emberiség történelmének egy pontján ez a vallási dogma és kiknek az érdekeit szolgálja?

 

     Vajon ez csak a látszólagosság, az illúziók világában tűnik ambivalensnek az anyaság isteni mivoltát tekintve, vagy egy tudatszinten belép egy másik világ törvényszerűsége is, amit ha nem mérlegünk, tévútra lépünk?

 

     Mindezen kérdések alapjait már több előadásomban feszegettem (Kvantumteológia - a vallás, mint irányított erőtér, ITT meghallgatható)

 

Hol és kik foglalkozhatnának mindezekkel hatékonyan, kozmikus szinten, mint azok, akik már elindultak a spirituális úton és képesek nemcsak emberi, de szó szerint isteni megoldásokat is meglátni?

 Vagyis, te, kedves olvasóm, barátom!

Természetesen véleményedre, kérdéseidre, hozzászólásodra számítunk az előadás befejező részében.

 

Az előadáshoz hasznos anyagok:

 

1.http://golenya-agnes.hu/eloadasok/538-is-is-vilag

2. http://golenya-agnes.hu/eloadasok/510-a-kek-ver-gyermekei-avagy-a-nemek-es-nemzetek-folotti-egy-seg-tudatuak-koz-ossege-eloadas

3.Yotengrit

4.http://golenya-agnes.hu/ajanlo/516-az-iszlam-es-az-istenno-forditas

5.http://golenya-agnes.hu/konyvek/429-a-kek-ver-gyermekei-i-ii

6.http://golenya-agnes.hu/konyvek/aranyasszony-trilogia/

 

 

Várunk szeretettel minden érdeklődőt dr. Darnói Tibor előadótársammal együtt

A NŐ AZ ŐSERŐ programunkon június 11-én.

 

Hozzászólások: