Jég-szerető

» » versek        

 

Kortalan voltam:

kislány és szerető.

Vágyó, vad, buja,

félénken remegő.

 

Védtelen voltam.

(Néked nyílt virág:

tüskés rózsakertben

lila orgonaág)

 

- feléd hajoltam –

- belém karoltál –

- köréd fonódtam –

- elmosolyodtál –

 

Csókomra

Langyos tested volt a válasz.

Vak voltam, hisz

józanság oltára az ágyad.

 

Égő a vérem

- lehűt a mosolyod –

Mindent akartam

- alamizsnát kapok –

 

Féktelen szikrámat

Te sohasem láttad:

félted a lényed –

vesszen a vágyad.

 

Vesszen a vágyad!

Haljon a belsőd!

Én soha nem leszek

kuncsorgó szeretőd!

 

Vidd innen, de gyorsan

képzelt glóriád.

Add annak, ki vágyja

Jég-szimfóniád!

 

Menj el, mert lángom

vulkánná nő

s elolvadsz, te büszke

Jégszerető!

 

Hozzászólások: