NEM OTTHON

» » versek        

 

NEM OTTHON

 

 

Nem otthon és nem egyedül

Végtelenül

Telítve a mással

 

Se társsal se anélkül

Sem bent sem kívül

A nyugalom bennem nem épül

 

Mi az a hiány, mi útra hajt?

Mely sikolt bennem és

halálra mart

amikor otthon voltam és egyedül?

 

Féktelenül, végtelenül...

Nem otthon és nem egyedül...

Magányomban élek.

De csitt! A szívem épp most súgja, hogy

már nem félek!

 

Toronto, 2018. november 17.

Hozzászólások:

Ez a weboldal cookie-kat használ. A böngészés folytatásával hozzájárul azok használatához. További információkElfogadom