könyvrészlet

A PERUI PAPNŐ - KÖNYVRÉSZLET

» » ajánló

– Hogy élhettek ti a föld alatt? Mi az a Belső Föld? Az Alvilág?
– Hát, attól függ, melyik alvilágra érted. Én nem foglalkoznék azzal a fajta „alvilággal”, amit pokolnak állítottak be. De nem is az az alvilág, ahol a „halottak” lelkei vannak. Merthogy az élet annyira örök, hogy a léleknek teljesen mindegy, hol van! A lélek nem várakozik akkor sem, ha nincs földi testben, hanem „él”.

tovább »


A PERUI PAPNŐ - KÖNYVRÉSZLET (ÉVA BESZÉDE)

» » ajánló

Most egy végső nagy leckéhez érkeztünk: kinyílhatunk világunk többi dimenziója felé még testben. Vagyis, szinte genetikai ugrást hajthatunk végre: az ember ismét olyanná válhat, mint hajdanán. Még mielőtt „megismerte volna a jót és a rosszat". Innen kezdve már csak dualitásában képes az ember felfogni a világot, elvesztette eredendő egységtudatát. Csak a duális világban van egészség és betegség, szépség és jóság, kezdet és elmúlás.

tovább »



A perui papnő - könyvrészlet

» » ajánló

Az édeni állapotban a Tudás még nem volt leválasztva az Élettől. Még nem is „tudták”, hogy létezne kétféle nem. Az Ember ősállapota a még ketté nem hasadt Egység volt. A hasadás egyben tudathasadás is lett, ezért fel sem tűnik a maiaknak, hogy istenük „fele” hiányzik! Olyan, hogy nemiség, nem létezik! Amit mi a Földön különváltan, nemekként érzékelünk, az a dualitáson túli egység megnyilvánulása ebben a téridőben.

tovább »


Az Aranykapu - könyvrészlet

» » ajánló

Éppenséggel a mai tudomány sok területen elért egy olyan pontra, ahol már nem megkerülhető a lelkiismeret, sőt a nagy döntés: Istennel vagy Isten nélkül. Persze a ti világotokban a humanizmus feleslegessé tette Istent. De valami tudattalan hiányérzetetek csak van, csak érzitek, hogy bármit mégsem lehet megtenni a tudomány fejlődése nevében. Ezért próbálkoztok a siralmas jogszabályokkal, ami azonban egy átláthatatlan dzsungel már most is e téren.

tovább »


Variációk egy valóságra - könyvrészlet

» » ajánló

Könnyebb volt, mint hitte. A Kristálykorong ugyanis üdvözölte! Évának döbbenetében is volt annyi lélekjelenléte, hogy elnyelte ezer kérdését, de azért csaknem szájtátva Nergalra bámult. Jobb híján, szívében viszonozta a korong üdvözlését. Végül is, már ismerhették egymást, futott át ez az elképesztő lehetőség rajta. De nem sokáig lamentálhatott, hogy mi is folyik itt, mert egy jól ismert, csak sokkal erőteljesebb bizsergés hullám borította el.

tovább »