peru

A PERUI PAPNŐ - KÖNYVRÉSZLET (ÉVA BESZÉDE)

» » ajánló

Most egy végső nagy leckéhez érkeztünk: kinyílhatunk világunk többi dimenziója felé még testben. Vagyis, szinte genetikai ugrást hajthatunk végre: az ember ismét olyanná válhat, mint hajdanán. Még mielőtt „megismerte volna a jót és a rosszat". Innen kezdve már csak dualitásában képes az ember felfogni a világot, elvesztette eredendő egységtudatát. Csak a duális világban van egészség és betegség, szépség és jóság, kezdet és elmúlás.

tovább »


ÚJÉVI FOGADALOM?

» » ajánló

Jeles napokon bizonyos, hogy fogadalmunk kap egy erős égi „hátszelet”, hisz a jeles napok (az eredetiek és nem a művi vallásokhoz utángyártottak) nem véletlenül akkor vannak, amikor (és nemcsak azért, mert véletlenek nincsenek), hanem a konkrét kozmikus mozgások egy adott időminőségében. Mi azt hisszük, az időpont fontos, de bizony az idő minősége, amit a lineáris világba zárult ember ma már nem is ért.

tovább »


Perun innen és túl

» » könyvek

E rendhagyó útikönyv ritka egyvelege mindannak, amit egy kereső-kutató ember ma megélhet egy számára ismeretlen földrészen, ahol olyan történelmi tényekkel szembesül, amik nincsenek tankönyveinkben. Több előző perui kutatást követően 2010-ben indultunk Ecuadorból Perun át a bolíviai Tiwanakuig, hogy a magyarok ősi jelenlétét Amerikában kutató Móricz János nyomán az ember kataklizmák előtti eredetének és ismeretlen történelmünknek ma is kézzelfogható bizonyítékait

tovább »


IDŐUTAZÁS

» » Magyarságkutatás

Agnes Golenya Purisaca előadása alkalmával hívta időutazásra Wenczler Béla áldozatos szervező munkája nyomán a Peru és Dél-Amerika iránt érdeklődőket. S aki vállalkozott erre, az nem csalatkozott. A magyar írónő mindvégig fogva tartotta az érdeklődést a zsúfolásig megtelt teremben fantasztikus utazásai, kapcsolatai és a felfedezései során megtapasztaltakról.

tovább »


Az Aranyasszony útja – spirituális üzenet Peruból

» » Dél-Amerika őstörténelme

(Archív cikk 2008. június 13)   Hogy kerül egy magyar asszony Peruba, és mi köze egy dél-amerikai barlangrendszernek a pánikbetegséghez? Agnes Golenya Purisaca első könyve, Az Aranyasszony útja a napokban jelent meg.   (…..)   Kicsit abszurdnak tűnik, hogy Peruról beszélgetünk egy budai kávézóban, miközben odakint szakad az eső, de aki személyesen találkozik az írónővel, vagy elolvassa a könyvet, abban azonnal megfogalmazódik az ötlet,...

tovább »


Ágnes kutatja a perui aranybarlang titkait

» » Dél-Amerika őstörténelme

PERU – Valóra vált álom. Így jellemezhetnénk Ágnes Golenya Purisaca életét. Miután tönkrement a cége, a házassága is befuccsolt, úgy döntött, kilátástalan helyzetében megteszi azt, amire mindig is vágyott: könyvet ír Peruról, és az Andok alatt húzódó hihetetlen labirintusrendszerről, amelyet egy magyar aranybánya-tulajdonos fedezett fel. Ő lepődött meg a legjobban, amikor néhány hónap múlva ott állt regénye helyszínén, a barlang bejáratánál.   Miután...

tovább »


Ősi perui kincseket kutat Ágnes

» » Dél-Amerika őstörténelme

Ott álltam a labirintus egyik észak-perui bejáratánál, és azt hittem, álmodom! Ahhoz, hogy beléphessünk az alagútrendszerbe és a termekbe, több száz métert kellett leereszkedni. Lenyűgöző és sokkoló volt a látvány. A gótikus folyosók és kisebb- nagyobb termek mellett egy emberkéz által épített fürdőszoba maradványait is láttuk, ami azért furcsa, mivel a peruiak a barlangról úgy tudják, az utolsó jégkorszak előtt, ie. 13-7. évezredben vájták ki.

tovább »


Culebras - Peru

» » ajánló

Még egy darabig a perui Ancash megyében időzünk, nem messze az előző részekben bemutatott Casmától és Pariacotótól. A régió a perui fővárostól, Limától északra, 300 km-re kezdődik. Különlegessége, hogy mind tengerparti, mind magas andoki területe is van. A tengerparti sáv szinte itt a legkeskenyebb, az óceántól fél órára már az Andokban gyönyörködhetünk. Emellett nagyon kellemes a klímája, amelynek nemcsak gyógyhatása kiemelkedő, de ideális a mezőgazdaság

tovább »


Felfedezetlen édenkert - Ninabamba

» » ajánló

Az első igazi indián, akit megláttam, még fázósan húzta össze magán poncsóját. Nagy tejeskannát cipelt a földút szélére, amit aztán, mint a többi gazdálkodó az utunk során, nyugodtan otthagy, hogy összeszedje egy kisteherautó. A második egy öszvéren jött, rajta is a képeslapokról jól ismert rikító színű poncsó és hatalmas karimájú háncs kalap. Ez hihetetlen!

tovább »


Gyom helyett drágaköves tábla

» » ajánló

A két, egyenként nagyjából 30 x 40-es, szabálytalan alakú kőtáblákra féldrágakövek, arany- és ezüstmegmunkálások vannak rögzítve valamint egy chakana (más néven andoki kereszt), mely az inkákat jóval megelőző kultúrák számára a kozmosz és a föld kapcsolatának szimbóluma. Jeleit kisebb és nagyobb méretben, kőből vagy szent helyek falára festve az Andokban mindenütt megtaláljuk . De hogy mivel és mi módon rögzítették a kőtáblára az ékszerköveket, egyelőre

tovább »


Ez a weboldal cookie-kat használ. A böngészés folytatásával hozzájárul azok használatához. További információkElfogadom