Egy kis koka

» » ajánló        

 

A kokalevélről nálunk mindenkinek a kokain jut az eszébe, pedig Peruban a mindennapok része egy kis kokalevél-rágcsálás. De mire is jó ez a növény? És vajon veszélyes? Vagy ismét arról van szó, hpogy a gyóygszeripar " le akarja nyúlni" egy újabb csodaerejű gyógynövényt? Ugyanis arra való hivatkozással, hogy a kokalevélből kokaint (is) készíthetúő, ezt tervezik a civilizált" államok. Azt persze nem reklámozzák, hogy a valódi és vad drogok mesterséges úton előállíthatók. Szó sincs tehát arról, hogy e gyógynövény likvidálásval bármi is változna a drogpiacon! De nézzük előbb, mit is kell tudnunk e növényről. (Írásom kivonatosan megjelent az Astronet 2009.  márciusi számában is)

 

A SZENT KOKALEVÉL

 

„Rágd, táplálkozz vele, oltsd a szomjad, kend magadra, mosakodj vele, öblítsd vele a hajad, lélegezd be, nézd, fogdd, fürödj benne, kérj tőle tanácsot, vigyázz rá minden napodon, és éveid száma megszaporodik” - hangzik a dél-amerikai Andok népeinek ősi tanítása a szent kokáról.

 

Két deci koka piscót kérek! – adhatja le bárki a megrendelését Peruban bármelyik bárban, és nem rohannak a rendőrök, hogy letartóztassák. Sőt, szolgálat után ők is felhajthatnak egy-egy kupicával, és az Andokban munka közben is nyugodtan rágcsálhatják. Peruban a pisco olyan, mint a mi pálinkánk, szőlőből készül, a koka piscóba pedig kokalevelet áztatnak.

 

 

Peruban a kokalevél minden kisboltban és szupermarketben, ugyanúgy minden kis falu vegyeskereskedésében fillérekért megvehető. Ami Európában tiltott, azt Peruban és más dél-amerikai országban egy kisgyerek bevásárló listájára nyugodtan felírhatja a szülő. Sőt, a brazil kormányfő azt javasolta, vezessék be az iskolai menzákon a kokafogyasztást. Ugyanis talán semmi másra nem igaz annyira a mondás, miszerint kismértékben orvosság, nagymértékben méreg, mint a kokalevélre. A koka nagy, sőt hatalmas mennyiségben tartalmaz létfontosságú vitaminokat, vasat, kálciumot, proteint.

 

A perui inkák és az előttük élt nagy civilizációk a kokacserjét, mint az „istenek palántáját” nemcsak becsülték, használták, hanem tisztelték is. Számukra az erőt, az életet jelentette és azt a szellemi eledelt, amivel az ősökkel, az „Apukkal”, Napatyával (Tata Inti) és Holdanyával (Quilla Mama) összekapcsolódhattak. Az andoki élethez, a vallási rituálékhoz annyira hozzátartozott a koka, hogy a spanyol hódítók és jezsuita hittérők rájöttek, elég, ha „ördögi bűbájnak” kiáltják ki a kokával történő gyógyítást, betiltják a fogyasztását, és az andoki ősi életforma összeomlik.  Ám a nehéz fizikai munkára kényszerített őslakosok nem tudtak koka nélkül elég keményen dolgozni sem a sokezer méteres magaslatakon, sem az aranybányákban, így a konkvisztátodorok, hogy hozzájuthassank a töméntelen kincshez, a koka napi 3-4 alkalommal történő rágását megengedték nekik. Ma, az újjászülető andoki tradíciók korában, ismét az egyik legfontosabb gyógyszerré vált, és a perui sámánok „olvasásaiban” – jövendöléseiben -  elengedhetetlen. 

 

Az Andokban a sámánok kokát használnak méregtelenítéshez és jósláshoz. A kokalevelet az embernek két tenyere közé kell zárnia, nevének ötszöri elismétlése után ötször ráfújni. Az ily módon felvett levélalakzatból a sámán azonnal megtudja, kap-e a szeánsz végén választ a páciens kérdéseire és tud-e neki segíteni. Ha ebben a fázisban a kokalevelek nem bíztatóan rendeződnek, a műsor itt módon véget is ér, a sámán nem tart igényt ellenszolgáltatásra.

 

GERONZIO SÁMÁNNAL PARIACOTOBAN EGY KOKASZERTARTÁSON, 2008. SZEPTEMBER

 

A koka „lelke”

 

Az ősi hit szerint az igazi beavatottaknak, ha a kokát vallási rituálékban használni akarják, meg kell ismerniük a koka „lelkét” és össze kell vele kapcsolódniuk. Egy 21 napos kemény  böjtben (egy kis kukorica és víz mellett kizárólag kokát rághatnak), elképesztő érzékenységre tesznek szert. Úgy mondják, egy „fluid kommunikáció” alakul ki köztük és a koka vitális energiája között, mely egyfajta látó képességgel ruházza fel őket. Ezt követően a páciensek aurájából  kiolvashatják a betegséget és a gyógymódot is. Az embereket „kozmikus szent magnak” hívják, akik össze vannak kötve Földanya minden lelkével, így a kokával is.

A legtöbb perui sámán nem a kalandregényekből ismert esőerdei epekeserű ayahuascat,hanem kokát használ méregtelenítéshez és a szertartásokhoz.  A jóslásoknál a kérdezőnek (páciensnek) a kokaleveleket a két tenyere közé kell zárnia, nevének ötszöri elismétlése után ötször ráfújni. Az ily módon felvett levélalakzatból a sámán azonnal megtudja, tudja-e orvosolni a kérdező baját. Ha a kokalevelek nem bíztatóan rendeződnek, a szertartás itt véget is ér, a sámán nem kapott felhatalmazást, és ellenszolgáltatásra sem tart igényt. Ezt persze csak a valódi beavatott gyógyító emberek tartják be. Komolyabb baj esetén a megfújt kokát legalább egy óráig rágja. Ha a lé megkeseredik, az igen rossz ómen a kérdezőre, és a sámán nem biztos, hogy vállalja az ügyét. A sámánok ugyanis nemcsak betegségben kérdezhetők. Egy kizárólag erre a célra készített terítőn (haguayo) izzással elégetett kokalevél leleplezi a tolvajt. Hűtlenség gyanúja esetén a sámán mágikus szertartással „felébresztett” kokaleveleket ad a kétkedőnek, amiknek valahogy érintkezniük kell a társsal, majd visszajuttatni a sámánhoz, aki egy ismételt ceremóniát követően a leveleket a földhöz vágja, és a levelek alakzatából kiolvassa a helyzetet. Ha az alakzat további kérdezést igényel, elrágja a kokát, a levét a két tenyerére köpi, és ebből a formából tájékozódik tovább. Távollévő személy állapotáról úgy érdeklődhetünk, ha egy sokat hordott, mosatlan ruhadarabját a sámánhoz visszük, amit a kokával együtt lassú parázson eléget. Elhúnytak ruhájának kokával történő elégetésekor megjelenik a halott képe. Mindkét esetben a ruhadarabok által örzött lenyomatok rezgései lépnek reakcióba a koka rezgésével, melyet a sámán mint víziót lát és értelmez.

A kokaolvasás számunkra kétségesnek tűnhet, de működik, mert az eredmény nélküli sámánokat nem tűri a közösség. 

 

Kóla helyett inkább koka

 

A legelterjedtebb kokafogyasztás a rágás. Az andoki emberek négy-öt ép levelet kis labdacsként összesodornak és ízléstől függően negyedóráig rágnak, majd új adagot vesznek be. Az áldásos anyagok kioldódását sokan hamu vagy oltott mész egyidejű rágásával segítik, amit kis flakonban az andoki emberek szinte mindig maguknál hordanak a kokazacskóval együtt (chuspa). A városokban inkább kokateát fogyasztanak, ami ugyan kevésbé hatásos, ám nem színezi el a fogakat és lássuk be, kulturáltabb, mint a rágás és köpködés. De még a tea is kimutathatóan csökkenti a a vér triglicerid szintjét, zsírégető hatása miatt a fogyókúrázóknak nélkülözhetetlen. Manapság különféle modern eljárással esszenciákat, krémeket, zselét, kekszeket, bort és többféle teát is forgalmaznak. A bedörzsölhető krémek izomlazításra, fájdalomcsillapításra és sebgyógyításra kiválóak. A koka önmagában nem kábítószer, azzá csak kivonatának kémiai módosítása teszi. 1904-ig a Coca Cola alapanyaga volt, azóta viszont koffeinnel helyettesítik és már köze se sincs a névadó kokához.

 

Bármilyen hihetetlen, a magyarországi oltóközpontban, a Dél-Amerikába utazóknak szóban és írásos tájékoztatókban is azt tanácsolják, szerezzenek be maguknak kokalevelet mielőtt az Andokba indulnak. Mire is? Nos, hasmenésre, gyomorhurutra, torokgyulladásra, sebfertőtlenítésre, érzéstelenítésre mindenképpen. Ezen kívűl megszünteti a magaslati levegő okozta szaggató fejfájást. Ha kokalevet rágunk, nem leszünk éhesek és szomjasak és akár egész nap képesek vagyunk túrázni, hegyet mászni anélkül, hogy egy cseppet is elfáradnánk. Egy kis mésszel vagy kagylóhéjjal keverve fokozható a hatása. 

 

Mivel a kokalevél nem kifejezetten jó ízű – kesernyés-savas fűíz – normális ember nem képes akkora mennyiséget rövid időn belül elfogyasztani, hogy az kábítószerként hasson. Az egyszerű hegyvidéki, falusi emberek nem drogosok, hanem kemény munkát végző családapák, családanyák, bár naponta élnek a koka frissítő hatásával.

 

Emlékezzünk, hogy amikor hazánk belépett az EU-ba, felmerült, talán a mákot is be kellene tiltani...

A koka önmagában pont annyira nem drog, ahogy a mákosrétes fogyasztói sem drogosok. Pont.

Minden egyéb indok hajánál fogva előrángatott sunyi érv. Semmi másra nem alkalmas, minthogy szép lassan kiirtsuk és betiltsuk azt, amit Földanya részünkre ingyen megterem. 

 

Hozzászólások:

Ez a weboldal cookie-kat használ. A böngészés folytatásával hozzájárul azok használatához. További információkElfogadom