AZ ÉLET ŐRZŐ

» » HÍRLEVÉL ARCHÍVUM        

 

 

 

 

AZ ÉLETŐRZŐ

 

 

2020. december 11.

       Ezen a héten kezdték meg Nagy-Britanniában és Oroszországban az oltásokat.

Ismét idősávokban lehet vásárolni.

 

Másnap

       Ma már megváltoztatták és eltörölték az idősávokat.

Ezek az ideoda és össze-vissza változtatgatások egyáltalán nem véletlenek… naná, olyan nincs. Konkrét céljuk, hogy zűr és zavar, bizonytalanság, kiszámíthatatlanság legyen körülöttünk… és bennünk. A kiszámíthatatlanság előbb-utóbb beszámíthatatlanná tesz… teszi azt, aki védtelen és két-ségbe van esve!

Európa, na és persze az egész Föld, mintha egy új vallás előírásaként, arcot eltakaró maszkban él. Nem oly régen még felháborodtunk a sok Európába emigrált muszlimon, akik a nőket eleve kényszerítik, hogy arc nélkül éljék le az életüket. Akkor azt kiabáltuk szerte Európában, hogy itt nem ez a módi, itt MI megmutatjuk az arcunkat.

Ez – volt! – a hajdani európai kultúra.

 

Ma már nem.

A maszkban nem lehet beszélni…  alig értjük egymást…

Mondjuk, ma már elég sokan amúgy se tudnának miről beszélni. Mármint, amiről milliók-milliárdok egy ideje úgymond csevegtek, arról igazából tényleg nem érdemes.

A maszkban persze nem lehet normálisan lélegezni sem.

Ahol nem lehet lélegezni – miként lehetne lélekezni?

 

Sajnos, ez nem egy horrorfilm, de még csak nem is egy sci-fi. Ma ilyen az élet a Földön.

Élet?

Ez már rég nem az!

 

De... egyáltalán tudjuk-e, hogy mi az ÉLET?

Vagy már nem is emlékszünk?

 

A gondolatok, a kérdés és az égető kérdésemre a válasz, amit most közreadok, december 10-én vált fojtogatóan fontossá, amikor is  a kiskunsági Nemzeti Park egyik földútján, átépülő kis tanyánktól bandukoltam a faluba. Nagyon nehéz volt a szívem. Engem nem rémiszt semmi abból az elmebajból, ami körbe vesz, de még nincs nyugvóponton bennem, mi is vár 4 csodás kis unokámra. És persze minden gyermekre. Milyen életük lesz?

Igazából ekkor egy nagyon is gyakorlatias kérdés nyomasztott még csak, mégpedig, hogyan és mivel tudjuk fizikailag megvédeni magunkat, a gyerekeinket, hogy ez a szellemi-lelki-fizikaI szennyezés, a vegyszeres élelmiszer, a beléjük erőszakolt oltások, melyek nevekkel ellentétben nem védenek, hanem betegséget, sterilitást, sőt halált hoznak sokukra, sokunkra? Én is azon kevesekhez tartozom, akiknek eszük ágába nem jutna beoltatni magukat. Nemcsak azért, mert az oltás egy teljesen elferdült világban egy teljesen elferdült, félreértett betegség elleni védekezést jelent. Oly mértékig félrement, mint mondjuk a rák elleni küzdelem. Ezek kábé olyan „megoldások”, mint a békéért harcolni.

De még ha elméletben nem ellenezném az oltásokat, és nem ismerném az elmúlt pár évtized gyerekoltásainak borzalmás mellékhatásait – járulékos, avagy direkt mód célzott – következményeit, szövődményeit, akkor e mostani COVID-19 nevű „járvány” elleni oltóanyag kendőzetlenül és leplezetlenül a Föld lakóinak likvidálását jelenti. Célzottan a lányok, asszonyok termékenysége ellen hat.

Legalábbis abban a betiltott videóban, amit előző nap hallgattam meg, ez az állítás vérfagyasztóan alá van támasztva bizonyítékokkal. (Azóta betiltva The Alex Jones Show: Top EU-scientists warns againts Covid-19 vaccine the sterilization of women)

De ha nem lenne, én akkor is elhinném. Miért?

Mert igen régóta nyilvánvaló, hogy a Földön egy életellenes létezés van.

Ezt az élet ellenes létezést tudatosan és célzottan gazdasági, politikai, vallási és immár biológiai eszközökkel, fegyverekkel manipulálják, irányítják és e mostani napokban immár ránk erőszakolják.

 

Van-e kézzelfogható véd-elem most és azonnal mindezek ellen? És főleg, ha van, tudok-e bármit segíteni, továbbadni másoknak?

 

Ha évek óta írtam, figyelmezettem, hogy egy velőtrázóan új kor jön, akkor ez eljött.

Azt is elmondtam, hogy az az új kor, a new age, amit a (most konyhanyelven rövidítetten) Illuminátusok, vagy a globális láthatatlan irányító hatalom Új Korként aposztrofál és örömteliként tálalt, az messze nem az lesz!

Illetve, akkor nem lesz az, ha mi nem vagyunk hajlandóak, készek és képesek a mi új korunkat megteremteni!

Ha hisszük, ha nem, minden tőlünk függ! De ha hisszük, akkor meg is teremtjük, azt, amit akarunk.

A kérdés ezért tehát így hangzik: tudjuk-e, hogy mit akarunk? TE tudod-e, hogy mit akarsz?

 

És itt dobbant egy nagyot a szívem. 

Életről gondolkodom, az életünk megőrzéséről, de egyáltalán, biztos az, hogy mi itt és most élünk? Az ÉLET és ÉLÉS legteljesebb spektrumát, szentségét tekintve? Vagy simán lehet, hogy észre sem vettük, hogy gyakorlatilag már rég megszűnt az élet a Földön!

De mindezek megértéséhez, és egy egészen új, a kozmikus Rendnek megfelelő élet kialakításához vissza kell emlékeznünk arra, mit is jelent valójában az Élet ITT, e Föld nevű bolygón! Fel kell ébrednünk a bűvöletből, mely nem más, mint saját felejtésünk!

 

Nos, aznap, december 10-én, amikor bandukoltam a kiskunsági tanyavilág földútján, a kérdésem, úgy hangzott: milyen kézzelfogható és gyakorlati segítsége van az embereknek a mai felfordult világban?

Ma, a hazugságok, manipulációk, erőszak, pszichoterrorizmus és konkrét vakcinák, belénk erőszakolt nanochipek, mérgek és persze elektromos szennyezettség napjaiban?

A kérdésemre a válasz szinte azonnal megérkezett a válasz: az élet élése lesz a kulcs a „túléléshez”!

Túl egyszerűnek hangzik? Hm, mint minden igazság. Mert mi ahhoz vagyunk szokva, hogy szó szerint halálra bonyolítunk mindent.

Aki életőrző, vagyis úgy él, hogy a természetes energiát minden porcikájába „belevezeti”, átmossa, beépíti és használja, az védett!

 

Noha a kérdésem egy praktikus megoldásra vonatkozott és látszólag arra is jött a válasz, természetesen nincs olyan, ami csak praktikus, legfeljebb mi nem látjuk át a Teljességét. Praktikuson most azt értem, hogy a túlélés szó szerint jelen életbeli célunkra értendő, hogy ha lehet, ne „idő előtt” haljunk meg. (Tudom, nincs idő előtt semmi, ugyanakkor kiemelném, hogy itt a valós kérdés mindig az, a kulcs a TE kezedben van-e? AKAROD, hogy te legyél a saját időd ura?

 

E kis kiadvány, vagy inkább Kiáltvány címe Az Élet Őrző.

Nem Életőrzők, mert itt már nincs masszásítás, nincs tömeg, csoportosulás. Élet Őrző csak az egyes lélek lehet.

Mindenki eldönti, akar-e Élet Őrző lenni.

Nem filozófiai, sokkal inkább gyorssegély-szolgálati jelleggel írom és adom át az üzenetet, tanításokat, sok szeretettel.

 

 

MI AZ ÉLET?

 

Ahhoz, hogy élni tudjuk az életet, illő körbejárnunk az alapvető kérdést, hogy mi is az ÉLET?

Az Élet először is nem valamiféle elmélet, elképzelés, lista, tudományos megállapítás, hanem egy átélés. MAGA AZ ÁTÉLÉS, a szünetmentes megtapasztalás.

Az Élet multidimenzionális, mint maga az Univerzum avagy Kozmosz, hiszen az élet maga a minden! Mivel a MINDET itt e testben nem tudjuk maradéktalanul átélni, számunkra pont annyi, amennyit Én, Te, Mi személyesen át-érzünk. (itt nem kötőjel-hibát látsz. Az ÁT jelentése, hogy minden porcikádban.).

Ehhez alapvető, hogy a Te multidimenzionális Éned minél „nagyobb része” működjön. Ez lehet egy „kevéske” vagy „óriási” tortaszelet a nagy Kerekségből.

Ugye, látod, lehetetlen gondolatokat alkotnunk és mindezt szavakba öntenünk.

 

Mit jelent ez profán módon?

 

Azt, hogy természetesen élsz!

Itt a kulcsszó!

Mi az, hogy természetes?

 

természet az, ami egyszercsak ITT TERMETT. A Teremtés.

(Játszhatnánk itt is a szavakkal, mint mondjuk teremt-ész(et), vagyis egy intelligens valami, de magukhoz a szavakhoz, a rájuk rakódott ferdült jelentések lekaparásához könyvek kellenének. De azért tán átsejlik – a likon - a mögöttes valósága.)

A teremtett, a kozmikus rendből előállt világ és annak rendje. Minden természetes (avagy „isteni, szent”),), ami TELJES, EGÉSZ, EGY.

Vagyis, osztatlan, hasítatlan.

Tekintve, a Világmindenség nagy valószínűséggel, avagy a számunkra itt felfogható szint alapján „holografikus” (holo=teljes, oszthatatlan). A Világmindenség összefűzött-ségét a holoháló szóval jelöltem a Kék könyvekben (részletesen lsd. Ott). A holo-gráfia pedig a teljesség „lenyomata”, nyilvánvalóvá válása – a tükre, „képe”, ha úgy tetszik. Ám e „kép” viszont már más és más a különböző „világrészekben”,  stb. (Mindezek tisztázása szintén a Kék könyvek 1. kötetében részletesen megtalálható)

Így a természet, a természetesség „képe”, lenyomata ez alapján minden „szinten”, minden egyes tudati világban avagy dimenzióban, ha úgy tetszik, más és más.

Itt, e 3D-s anyagi világnak nevezett téridőben (ami persze messze nem csak anyagi, de hát ugyebár mi az, hogy anyag? Erről szintén a hivatko-zott alapműben olvashatszA rendelkezésre álló „dolgok” együttes használata természetes. Itt az „együttes” szón a hangsúly, tehát az egymástól el nem választott mód.

Amikor bármely mozzanatban valamelyik „szintjét” nem használod a Teljesnek, Egynek, egésznek, akkor az egész-telen, egész(ség)-telen, beteg, hamis és ragozhatnánk, címkézhetnénk még tovább. Az élet fenntartásához szükséges folyamatokban, akkor az abban a pillanatban máris természet-ellenessé válik. Nézzünk példákat:

Természetes az, amikor az életedben, az életed fenntartásához szükséges működésben használod mindazt, amit akaratod és gondolko-dásod nélkül, vagyis természetesen megkaptál a születéseddel: a bioló-giai tested. (Most ismét e helyütt nem futunk az előzetes „akarat” és inkarnációs terv előkészítésébe, mert az természetes, hogy a 3D-n „túli” részed mindezeket állandóan és folyamatosan, több dimenzióban intézi, de most a téridőbe záródó elméről és tudatról beszélünk csak, mert ez nem emlékszik semmi előzetesre és nem akar semmit ezzel a tudattal a testet öltés pillanatától kezdve.)

A testet öltés ezért igen jó elnevezés a 3D-ben való éléshez, mert azonnal rámutat, mi a 3D-s élet alapvető feltétele: a testben élés, a testtel és test által élés.

Tehát itt, e bolygón, a természetes élethez használnod kell a természetesen, tehát más beavatkozás nélkül kapott tested.

 

Nos, természetesen, vagyis biológiailag, ha van két lábad, akkor a járás feltétlen ajánlott ahhoz az élethez, amit természetesnek nevezhetünk. (Ugye máris rávághatjuk, megannyi ún. civilizációs betegség forrása pon-tosan az, hogy ezt már alig tesszük! Járműveket gyártottunk a mozgás-hoz.)

Ha van két kezed, akkor használatuk feltétlenül alapvető a természetes-nek nevezett életben ahhoz, hogy megteremtsd az ételed. Tekintve, a táplálkozás a testi életben maradás alapvetően szükséges feltétele!

 

Így máris kimondhatjuk azt a tézist, ami máris milliók számára brutálisan felháborító lesz (de miért is ne lenne egy ilyen mértékig természet-ellenes, életellenes világban): minden mód, módszer, forma, amikor nem a két kezeddel állítod elő a táplálékod, természet-ellenes. Illetve természet-mentes…mindjárt megértjük, mi is az.

 

Mivel természet-ellenes, így élet-ellenes. Ajánlom figyelmedbe egy pár éves cikkemet (A vindornylaki almafák siralmai), ami elindít a merengés útján, miért nem elég a jelenlegi rend-szeren kalapálgatni és miért kell egy ALAPJAIBAN ÚJ rend-szert kiépítenünk. Abban a világban, ahol a táplá-lék, élelem, vagyis alapvető élet-elem profittermelő tényező, oda dózer kell!

 

Ebből nyílegyenes következik, hogy a mai világunkban alig van néhány ember, aki természetesen él és ezért, talán tudattalanul, de Élet Őrző.

Ugyanis őrizni nem valami passzív elrejtést jelent, hanem működtetést!

Ki az, aki teljességében, egészében, egész-ségesen működteti az Életet?

Mindenki, aki valamilyen mértékben már eltér a természetes élettől, nem működteti annak szó szerinti erejét, nem őrzi azt.

 

Erőt mondtam, mert a Világegyetem „energia”. Az idézőjel azért szüksé-ges, mert amit itt ma a Földön ezzel a szóval jelölünk, az csak egy halo-vány felismerése annak, ami valójában az energia. Az energia maga a for-rás és hatás egyszerre, hajtóereje, működési módja, formája, valamint egyben hatása is annak az EGY-nek, amit mi itt nem tudunk felfogni. Sem ésszel és már csak érzettel is alig.

A felfogás ugyanis messze nem valami ésszel megérthető, felfogható elvont valami (spekuláció, logika, összefüggés, lexikális tudás). Sőt, első-sorban nem az, hanem valami, ami egyszerre működtet minket (hajtóerő).

 

Aki nem használja a természetes (szent, isteni) energiát, az elgyengül, természet-mentessé, természet-ellenessé válik. Minden ízében és porcikájában.

Aki nem működteti, az gyengíti a Földünk erejét. Ugyanis szimbiózisban kell élnünk, így vagyunk „kitalálva”, behuzalozva, egybekötve Földanyánkkal. A köldökzsinór itt majd akkor szakad el, amikor annyira megértél a kozmikus születésre, hogy elhagyhatod ezt az iskolát. Addig hatásban, kölcsönhatásban kelle (érdemes) élnünk. Kapsz-adsz. Bármelyiket leállítod, blokkolod a természetes erőteret!

 

Na és itt mondtuk ki a lényeget: miért véd-elem a természetes élet? Mert konkrét energaiműködést jelent – neked, és persze a bolygónak.

Így, hogy belecsaptunk a lecsóba, megkönnyebbültem, mert azt hittem, amikor nekiültem írni, hogy ezt nagyon nehezen fogom merni ily kendőzet-lenül kimondani. De túl vagyunk rajta, és aki tovább olvas, az már érzi a szívében, hogy mi is valójában az Élet.

Nem az a „baj”, ha rádöbbensz, hogy per pillanat MÉG nem vagy életőrző – hisz bármikor azzá válhatsz!

A „gond” ott kezdődik, ha nem nézünk szembe a tényekkel, ha nem akarjuk látni, miben kell változnunk!

És akkor kezdjük mindezt lehozni a földi mindennapok szintjére, folyamataiba.

 

 

 

MI A FÖLDI ÉLET CÉLJA?

 

Azt hiszed, kitolt velem ez az övön aluli kérdés? Ugyan már! Ha engedjük átfordulni a gondolkodásunkat, minden rém egy-szerűvé válik!

 

A Földön a Föld által biztosított lehetőségek megtapasztalása életünk célja.

 

Ez elsősorban a testbe való (be)zártság megtapasztalása, a test működtetéséhez szükséges érzékszervek- és egyéb szervek segítségével. Ha most van egy olyan érzésed, hogy ez korlátozottság, nos, nyertél.

A Föld téridejében korlátozott létezést kell átélnünk a test nélküli létformánkhoz képest, ami nemcsak pszichés, de egy fizikai elhatárolódás is egyben. A multidimenzionális Tudatunk „kénytelen” egy olyan „távoli világba „süllyedni”, amiben pont az a cél, hogy ezt a „távoliságot” megéljük (e távolság persze tudati és nem méterekben mérhető).

Redukáltan, korlátozva, elszakadva…

Ma, ha megkérdezel egy járókelőt, hogy mi az életének célja, vagy elszalad, mert ez a kérdés rettentő a legtöbb ember számára, vagy elkezd felsorolni egy listát, aminek, most tutira fogadok, az égvilágon semmi köze nem lesz a fent említett egyetlen célunkhoz sem.

A földi életnek nem célja a „boldogság”, amit annyira evidensen és hozzáteszem, felszínesen azonnal rávágunk a kérdésre. Merthogy gyakorlatilag amikor eléred, már nem akarsz mást. A boldogság nem valami, amit birtoklunk ezer más egyébbel együtt, hanem egy állapot, amiben teljes mértékben MÁR ÁT IS ALAKULTUNK olyanná, amikor már nem akarunk semmit. (Ezen most ne spekulálj, téridős aggyal és pláne a Kék kötetek nélkül nem előrevivő, csak kibúvót adsz magadnak a lényegi megértések helyett.) Ugyanakkor, a már jól ismert paradoxon értelmében más célunk sincs, mint a boldogság, itt nem kevésbé és nem jobban a „cél”, mint az Univerzum bármely szegletében bármilyen formában, testben, avagy anélkül. A boldogság egy maradéktalan, hiánymentes állapot, amit lássunk be, itt, e halandó testben nem tudunk maradéktalanul megélni, ám, e halandó testben kell elkezdeni átalakulni, hogy egyszercsak boldogok legyünk. Tehát ez nem Föld-specifikus. Így még egyszer megkérdezem: itt, e Földön, mi az életünk célja?

 

Még csak az sem a cél, hogy „életben maradjunk” (értsd. Lélegezzünk, működjék a testünk) jó sokáig. Ugyanis aki egyszer is belekóstol a testen túli kiteljesedésbe, esküszöm, nem akar ide visszazárkózni!

 

Azokat a triviális és abszolút téves listázásokat meg végképp nem is akarom idecitálni, mint jó házasság, egészséges gyerekek, kényelem, netán világjárás, ne adja Isten munkahelyi ki-beteljesedés, karrier és a többi: mindezek egyszerűen nem léteznek!

Nincsenek… a természetben legalábbis nincsenek. Csak a fejünkben!Miért ne lehetne a cél a „jó” házasság? Azért, mert annak semmi köze az egyetlen földi célodhoz, a saját korlátolt testedben való fizikai-biológiai megtapasztaláshoz!

Hát az egészéges gyerek? Szintén… semmi köze a te testi megtapaszta-lásodhoz! Van, akinek adatik gyerek, van, akinek nem, az már messze nem az alapvető és természetes cél, avagy életfeltétel. Ahogy a Kék  írtam, a testet öltésnek egyáltalán nem egyetlen módja az, ahogy manapság a lelkek inkarnálódnak. Ez nem cél, hanem a fokozatos tudat-beszűkülésnek  következménye csupán. (A metafizikai életkódjaidból kvázi 3D-s nyom-tatásként áll elő a biokémiai DNS közvetítésével a hús-vér test, ami egészen kreatív módokon is történhetne! A saját kozmikus életkódjaid közt szerepel, hogy ezen a bolygón milyen és mennyi fehérje, szén, ásványi anyag és a többi kell ahhoz, hogy „te” láthatóvá válj.) kötetekben

Tehát az utódnemzés a tudatsüllyedésnek már egy elég alacsony fokán vált szükségessé, amikor már kezdtük szem elől veszíteni, hogy mi magunk miért is öltöttünk testet.

A gyermek – akit nem véletlenül nevezünk áldásnak – nem egy automatice kijáró, garantált jog, lehetőség avagy feltétel az életünkhöz. Ez a karmikus körforgásunkban egy „adottság”, függvénye az előzetes döntéseinknek, működésünknek. És a gyermek, éppen ezért nem a „miénk”, nem tulajdonunk, mi „életet adhatunk” neki a mi szintün-kön, a mi fehérjéink és satöbbi szintjén, kvázi mint „nyomtató eszközök” (aki most majdnem megőrült, vagy engem nevezett annak, az nyilvánvalóan nem olvasta még a Kék könyv 1. kötetét)

A gyerekhez, utódhoz való viszonyunk már egy „játék” része, ami telve lett mesterséges, azaz test-mentes dolgokkal. És ez nem csak az a virtuális világ, amit eddig annak neveztünk.

 

Ugyanis ez a virtuális „tér” kezdi átszőni, bekebelezni a természetes teret – ha mi engedjük! Mint egy zselé, úgy folyik rá és fedi le, szigeteli el a természeti erőktől.

Minden „okos” eszköz és applikáció, mely az agyad helyett akar gondolkodni, emlékeztetőket csinálni, amin keresztül társalogsz a bará-toddal, gyerekeddel a személyesség helyett: ez a zselés, kocsonyás elek-tromágneses (illetőleg erösén elektromos) fedőréteg, ami megbetegít. És messze nem (csak) fizikai betegségről beszélek!

Elferdült az egész gondolkodásunk, már messze nem természetes, ezáltal miért és mitől lenne a lélek az?

 

A többiről, mint kényelmes életecske, annak minden kellékével, ha meg-engeded, egy szót sem ejtek, annyira nyilvánvaló, hogy semmi köze se a természetes élethez, se a földi inkarnációd céljához. Karrier, siker, társa-dalmi státusz, anyagi haszon: ezek egy „nem létező” világ részei, vagyis élő, pulzáló, természet-adta energiájuk nincs!

Természet-mentesek, avagy ahogy nevezzük (bár én nem szeretem), természet-ellenesek.

 

 

TEST, LÉLEK, SZELLEM EGYÜTT (HOLISZTIKA)

 

Ez egy „klasszikus” felosztása az emberi teljességnek, dimenziónak, amit ha álmodból felkelenek, gondolkodás nélkül fújsz. Ám messze nincs tisztázva, melyik „szint” (kate-gória) pontosan milyen frekvenciákhoz, dimenziókhoz is tartozik. Alapjaiban erről szó-lok a Kék kötetekben.

 

Ez a témakör megkerülhetetlen, hisz bennem is „ágaskodik” e merengésben a kérdés, hogy jó-jó, értem, hogy amihez a testem használom az természetes, na de van lelkünk is, nem? Így az imént természet-ellenessé nyilvánított lista, mint például karrier, elismerés, társadalmi státus stb., amik nélkül a testünk nem pusztul el, csak azoknak fáj, akik még erre éhesek, ezek nem a lélek szükségletei? És ha így van, akkor miért is természet-ellenesek?

Dióhéjban ismét a válasz: azok a „lelki” szükségletek, melyek elszakadnak a testben való működéstől, természet-ellenesek.

Így, a társadalmi státuszból fakadó lelki bizsergés megszerezhető anélkül, hogy szó szerint a kisujjunkat is megmozdítsuk, nemhogy a lábunkat! Képzelj magad elé mondjuk egy marketing tanácsadót vagy reklám szakembert (azért merem kipécézni őket, mert magam is az voltam anno), aki jó kreatívan kitalál olyan „hasznos” dolgokat, mint például miként lehet egy-egy cég eladását növelni. Ebből az ötletéből fakadóan egy másik illető mondjuk hozzájuthat bizonyos termékekhez anélkül, hogy az ő saját kisuj-ját (pláne lábát) megmozdítaná. Ma még tán az ujjaknak mozogni kell, ha a klaviatúrát ütögetni kell, de mondjuk holnap már elég, ha szavakat diktál és a gép átírja, holnapután meg már elég lesz rágondolni a szavakra és egy A.I. (mesterséges intelligencia, amivel össze lesz kötve az agya) már be is vitte egy rendszerbe (gépet már nem írok, mert lehet, a ma ismert „anyagi” formában már számítógép sem lesz előtte!)

Na, kitöröltem innen a listát, mert mellbevágni senkit nem akarok, de a példa alapján mindenki el tudja helyezni magát. Én is azt teszem, és ehhez igazítom a további megvál-toztatandókat az életemben! Amikor kemény képet festek, és abba nézek bele és elétek is ezt tárom, annak nyilván nem az a célja, hogy rosszul érezd magad (bár valahol igen, hisz ez mozdít ki, ha kell!), hanem az, hogy világosan lássuk, mit kell MÉG tennünk abba az irányba, ami a kozmikus rend-szerben élő energiával táplál és cserébe mi is ezt tudjuk visszaforgatni (nem valami testi-lelki elektroszmogos szutykot).

A lényeg, a jelenlegi világban aránytalanul sokan végeznek olyan munkát, melyben nem használják a természet energiáit (kezük nem érinti a földet, tüdejük nem friss leve-gőt szív be) és munkájuk produktuma szintúgy nincs fizikai kapcsolatban a természet-tel-természetessel. Nyilvánvaló és vitathatatlan, itt természetes energiakapcsolat- és csere nincs! Tehát, abszolút nem mindegy, hogy azok a bizonyos lelki szükségletek ter-mészetes, avagy természetellenes folyamatokból táplálkoznak-e! Nem a lelkiek fontossága ellen szólok tehát, hanem bizonyos természet-mentes működésekkel gene-rált lelki hatásokról!

Ha két kezeddel ülteted a paradicsomodat, paprikádat, almafádat és a többi táplálé-kod, és a természetben való éléssel, a természettel való együtt pulzálásból csodálatos lelki érzeteid keletkeznek, az természetes!

Ha a kerti munkáid után este felnézel a csillagos égre, és majd elröppensz az örömtől, ez természetesen jó lelki rezgés!

Ha hálát és szeretet érzel a társad iránt, akivel egész nap ekként közösen munkálkod-tok, az nagyon csodálatos és természetes. Ezekben a lelkiekben tested-lelked együtt, azonosan benne van, használod minden porcikádat. Tehát itt sem, ahogy semmiben sehol sem lehet egy fekete-fehér elvágólagos listát írni, hogy testi cselekvés oké, szellemi avagy elvonatkoztatott munkálkodás és érzet nem, mert ahogy mindig is hangsúlyozom végig a kék könyvekben, akiben még van szikrája a természetes érzetből, az pontosan tudja, miről van itt szó! Nem véletlen emlékeztetett Jézus-Isa: minden a szívetekbe van írva, így nincs felmentése senkinek. A természetes pedig nem csak a testi energiák mű-ködtetése, az „csak” elengedhetetlen és alapvető, hanem egy integrált testi-lelki-szellemi, amiben a lelkiek elválasztahatalanok ugyanúgy a testiektől. Itt és így lehet megkülönböztetni a természetes és a természet-mentes lelki-szellemi vágyakat, célokat, érzeteket. Vagyis, a tudat határozza meg, hogy természetes-e amihez a tested adod avagy sem. Ha egész nap ugyan a földeken görnyedsz és kapálsz ültetsz de csak azért, mert a szemed előtt pénzhalmok képe jelenik meg és profitra termelsz, ott eszi meg a csuda az egészet! Ekkor ugyan a teste természetes energiával töltődik ám a lelki-tudati energiák torzak, természet-mentesek, így az egész együtt nem egészséges. Ezért fontos, hogy sose tévesszük szem elől: a 3-asságnak, a testi-lelki-szellemi (tudati) kozmikus rend szerint kell együtt, egyirányban működnie és csak és így természetes! Ezért a hármasság, a három együtt adja a harmóniát.

 

Amikor az egész napos üléssel kisujjad mozdítása nélkül „munkálkodsz” (helye-sebben pénzszerzési projektben vagy) aminek eredménye egy hasonló, megfoghatatlan „termék”, mondjuk egy eladási ötlet, aminek következtében virtuális pénzeddel hozzá-jutsz valamihez, amivel csillapítod az éhséged: ez természetellenes. És amikor előléptet-nek, vagy még több ily módon megszerzett pénzből még komolyabb társadalmi státusz-hoz jutsz, nagyobb autó, szebb ház, és emiatt „boldog” vagy, ez nem természetes lelki szükséglet! Mindezek közül semmi nem tartozik az alapvető földi célodhoz. (Mivel én is sajnos számítógépen írom ezeket a bölcselkedéseket, nagyon fontos az életemben, hogy az év nagyrészében minden nap 1-2 órát a kertünkben az élelmek megtermelésével, növények, fák gondozásával munkálkodjam, a téli időkben pedig amennyit csak tudok, szintén a ház körüli tevés-vevésben, de minimum napi sétákban, légzőgyakorlatokkal töltök, ezzel is nemcsak megszakítva a virtuális folyamatokat és energiában való tartóz-kodást, de feltöltekezve természetes erőkkel. Nyilván teljes önellátásra mi már nem rendezkedünk be, de a táplálékunk túlnyomó részét, a gyümölcsöket és a zöldségek nagyrészét mi termeljük meg, illetve a környező ismerős termelőktől direkt módon, kereskedelem és szállítás nélkül szerezzük be avagy akár cseréljük! Amikor egy-egy gazda a kvázi feleslegét értékesíti, avagy arra rendezkedik be, hogy teljes bevételét ter-ményekből szerezze, az hatalmas különbség! És úgy érzem, itt is az ideje egy alaposabb értekezést készíteni e témáról, mert nagy a félreértés itt is.)

 

Másik igen jó példa a hasításra a paráználkodás, amit persze az egyházak jól kicsa-varnak és kisajátítanak, így a „modern és felvilágosult” ember csak legyint rá.

Na, ja, hisz humanista! (Hopp, itt ismét elengedhetetlen a Kék kötetek humánról és humanizmusról szóló tanításai (ki is - volt - az eredeti hu-man és kik ferdítették el… és mi is a humanizmus). A mai humanista Isten nélkül él, így nem is használhatja az isteni „szentség” avagy Teljesség osztatlan erejét, energiáját.

A paráználkodás azonban még így is megmaradt lényegében helyesen magyarázva, de én most az én verziómat írom: aki szétszakítja a lelkiséget a testiségtől, vagyis konk-rétan a szeretkezés egy testi szexszé válik, az parázna. Ha nem azzal éled meg, vagy mondjuk megfordítva, ha azzal nem éled meg a lelkiséget, akivel a testiséget, akkor paráználkodsz. Nem azért „helytelen”, mert egyházi dogma és „Isten” nem fog szeretni, hanem mert saját magadat erőtleníted, betegíted meg, hisz természet-mentes vagy természetellenes energiát használsz! Saját „templomodat”, testet rombolod – nem beszélve arról a „másikról”, akit mondjuk, bele-viszel a saját csapdádba.

Nem szerethetsz valakit és szexelhetsz egy másikkal. Mert ez hasítás, megosztás, leválasztás. Mindkettővel paráználkodsz, mert az egyikkel nem éled meg a testiséget, a másikkal pedig a lel-kiséget. (A Kék könyvek 3. kötetének végén írok arról, mit tehetünk, ha mondjuk, egy ilyen kapcsolati helyzetben vagyunk). Itt emlékezzünk vissza, amit a  természet-ellenes tudatról mondtam a földeken tevékenykedőről: nagyon nem mindegy, hogy a testet milyen tudat vezérli!

Mindez mellbevágó és megemészthetetlen a mai embernek. Pedig mindez nem elmélet, hanem a leganyagelvűbb ember számára is könnyedén bizonyítható természeti, energetikai tény.

 

Nos, e rövid kiáltvány csupán egy emlékeztető: merülj el a kékségben nap, mint nap, élj a kozmikus rend és harmónia szerint (Kék kötetek: szíriuszi HAR-OM- „három aum”, a harmónia rezgése) mert egyre nagyobb ERŐRE lesz szükségünk, ami „beszerezhető” a végtelen Kozmoszból, itt van, körülöttünk – és HA akarjuk, bennünk!

Jézus-Isa emlékeztetése: a Mennyeknek országa köztetek, sőt bennetek van!

Persze nem automatikusan, hanem a tudatos választásunk szerint, és az azért „befektetett” energiánk mértékében!

 

Így, bár az odáig vezető utunkat mi igencsak meghosszabbítjuk és nehezítjük, a válasz erre IS pont az, mint bármely kérdésünkre: EGY-SZERŰ. Egy-szerűen élni!

 

A Szeretet mágneses. Minden cselekedetünk, gondolatunk, mely az EGY harmóniáját rezegteti, konkrét erő, életerő.

Védettek, sőt, szó szerint halhatatlanok leszünk!

 

Nem árt eszükbe idézni: járványokkal vagy azok nélkül, diktatúrákkal, avagy andalító negédes fogyasztási társadalomban, de egy nap levetjük a halandó testünket. És azon a napon az átlépéskor nem mindegy, mit viszünk magunkkal tovább!

 

Ma sem kell másként élni, mint békeidőben, csak érdemes mindezt sokkal tudatosabban tenni, mert egy ilyen durva, erőszakos korszakban, mint ami ránk köszöntött, az eddiginél nagyobb „mágikus” (magnetikus, szeretettel teli, teljes-tiszta) erőkre van szükségünk mindehhez.

Ha külső szabadságodban korlátozni is tudnak, a belső szabadságodban soha senki más, csak te, saját magad.

 

Legyen a te hited /akaratod szerint- tanította Jézus-Isa.

Aki elhiszi, hogy korlátlan erőt képes megmozgatni, annak az lesz a valóság.

Aki meg elhiszi, hogy ki van szolgáltatva, annak az lesz a valóság.

 

Én nem mondom, sosem mondtam, hogy lenne olyan „trükk”, megoldás, amivel mindenki mindent meg tud „úszni”. Nincs ilyen! Bizonyos, hogy nagyon sokan szó szerint belehalnak testileg akár abba, hogy gükkel, félelmeikkel fél-eleművé váltak és leteperte őket egy konkrét „betegség” (lásd-halld erről is előző anyagaimat, mi is valójában a „betegség), akár abba, hogy erőszakkal likvidálják őket. Ilyen mindig volt és lesz.

Ám, ahogy egyre inkább hangsúlyoznom kell: nem mindegy KI MIT VISZ ÁT A TÚLSÓ PARTRA!

 

Abból kell majd onnan tovább gazdálkodnod, amit ITT ÉS MOST magadba építesz! Ha ezek múlandó gondolatok, eszmék és netán „anya-gi” javak, úgy nehezebb dolgod lesz e csökkent munícióval.

Ma sem vesztett semmit fontosságából, sőt egyre inkább valósággá válik a mondás: élj úgy ma (is), mintha ez lenne életed utolsó napja.

 

Ennek a kis irománynak nem az újdonság a célja és ereje, hanem egy emlékeztető, egy „kedvcsináló” és motiváló üzenet, amit az Égiek tanácsára írtam le.

Legyen ez egy egyszerű, de nagyszerű és hatásos, hatékony kérdés, amit tegyél fel magadnak minden nap vagy bármely két-séges pillanatod-ban: természetes-e az, ahogy ezt most én gondolom-élem-teszem-mondom-vágyom? A teljesség és tisztaság szentségét tartalmazza-e?

Mit kell megváltoztatnom ahhoz, hogy minden nap egyre inkább olyan táplálékot vegyek magamhoz, amit a két kezem nevelt? Mert ezzel kezdődik minden!

 

Ha csak minden kis döntésed ebbe az irányba kezd hatni, meg fogsz lepődni, milyen segítő hátszél lesz a természet!

Sajnos manapság a természet erejét (direkt célzottan) a katasztrófákkal együtt emlegetik.

 

Pedig az ÉPÍTŐ, MEGÚJÍTÓ ereje az, amit „Isten” ingyen, minden feltétel és korlátozás nélkül „ad” annak, aki kéri.

 

Tehát: e rövid emlékeztető abból a kérdésből indult ki, hogy lehet-e illetve MIT tenni azért, hogy ne hasson ránk az a sok szenny, anyagi és szellemi gázosítás, amivel teljesen be akarnak burkolni minket... hogy mit kéne gondolnunk és mit tudunk tenni, amikor erőszakkal, akaratunk ellenére belénk és gyerekeinkbe nyomnak több mint kétséges vakcinákat...van-e egyáltalán menekvés, kiút ebből az őrületből? 

A válasz dióhéjban: meg kell erősödnünk illetőleg VISSZASZEREZNI a kozmikus erőnket, amit már nem tud manipulálni semmilyen mértékben az, amit mi nem engedünk meg.

 

Ennek ALAPVETŐ mozzanata, fundamentuma, hogy kibúvó nélkül TERMÉSZETESEN kell élnünk! Ez egy energetikai mód és nem filozófia!

 

Manapság az ún. spirituális önfejlesztő kurzusok is arról szólnak, miként kezeld az életbeli stresszt, a munkahelyi teperés és prés szorítását...de senki nem érinti, nem meri érinteni azt, hogy normális-eha egész életünket azzal kell tölteni, hogy az elcseszett rendszereinket valamelyest elviselhetővé tegyük? Miért elégszünk meg ilyen nesze-semmi fog meg jól életmóddal?

Miért nem merjük kimondani, hogy ez úgy kuka, ahogy van?

Foltozgatjuk, magyarázgatjuk az eleve elrontottat.

 

Miért lenne kötelező elfogadnunk, hogy az életünk egy nem-szeretem munkával töltsük, amivel pénzt keresünk, hogy megvegyük a temérdek tök felesleges dolgot, amitől jobban érezzük magunkat, mivel ezek nélkül elegünk van az egészből amúgy?

 

Miért ne lehetne minden napunk minden perce természetes és élvezhető?

 

 

 

Golenya Ágnes

golenya-agnes.hu

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások:

Ez a weboldal cookie-kat használ. A böngészés folytatásával hozzájárul azok használatához. További információkElfogadom