Jég-szerető
» Golenya Ágnes » versek
Kortalan voltam:
kislány és szerető.
Vágyó, vad, buja,
félénken remegő.
Védtelen voltam.
(Néked nyílt virág:
tüskés rózsakertben
lila orgonaág)
- feléd hajoltam –
- belém karoltál –
- köréd fonódtam –
- elmosolyodtál –
Csókomra
Langyos tested volt a válasz.
Vak voltam, hisz
józanság oltára az ágyad.
Égő a vérem
- lehűt a mosolyod –
Mindent akartam
- alamizsnát kapok –
Féktelen szikrámat
Te sohasem láttad:
félted a lényed –
vesszen a vágyad.
Vesszen a vágyad!
Haljon a belsőd!
Én soha nem leszek
kuncsorgó szeretőd!
Vidd innen, de gyorsan
képzelt glóriád.
Add annak, ki vágyja
Jég-szimfóniád!
Menj el, mert lángom
vulkánná nő
s elolvadsz, te büszke
Jégszerető!