dél-amerika


Caral, a rejtélyek ősi városa

» » Dél-Amerika őstörténelme

Ahány szakember, annyi teóriájuk van ma is a még mindig csak részben feltárt, cirka 50 hektáron elterülő 5000 éves komplexumról. Egy közös pont van: több, eddig kőbe vésett elmélet dőlt meg az emberiség származását és az írásbeliség kialakulását tekintve az ősi városnak, Caralnak köszönhetően. Csak annyi biztos, hogy egykoron olyan ősi civilizáció élt itt, aminek tudását még ma is csak csodálhatjuk.

tovább »


Az Aranyasszony útja

» » könyvek

Éva úgy érzi, megfullad az ürességben, amiben él. Miután férje a délelőtti géppel Buenos Aires-be utazik, kapja magát, bedobálja holmiját egy bőröndbe, beül Audijába és elviharzik vidéki szülővárosába, ahol egy őrült éjszaka eddig elfojtott érzelmeket hoz felszínre benne elementáris erővel. Éva kitör aranykalitkájából. Múltját, elveszett ambícióit kutatva meglátogatja halott anyja barátnőjét, akihez akkor érkezik néhány napra a fantasztikusan jóképű

tovább »


Ősmagyarok nyomán Dél-Amerikában

» » Magyarságkutatás

Ma ugyanis már nem tudjuk, hogy az „EMBER” honnan jött és mit is csináljon ezen a bolygón? Nem tudjuk, mit jelent valójában az EMBER-lét. Nem ismerjük a valaha működő képességeinket. Magunkra nézve teljes az identitás-vesztésünk. De nemcsak magunkkal nem vagyunk tisztában. Meghamisított Isten-képet tesznek elénk évezredek óta. Tudatosan elvágták a szellemi-, lelki-, és fizikai hazatalálás útját.

tovább »



Erdélyi szemmel Ecuadorban

» » Magyarságkutatás

Viseletük csak annyit változott az idők során, hogy a férfiak a fehér és fekete kettős poncho helyett kihajtós nyakú fehér inget viselnek a színesbe szegett fekete felső alá. Mezítláb járnak és fehér lábravalóban, gatyában. Fejükön a jellegzetes, széles karimájú salasakai fehér kalap. Az asszonyok egyszerű fekete kerekítőt és fehér vállkendőt viselnek, amin igen jól érvényesül kibontott fekete hajuk.

tovább »



Utazás Ecuadortól Chiléig I.

» » Dél-Amerika őstörténelme

Fél évvel az után, hogy Ágnes Golenya Purisaca írónő előadását láthattam dél-amerikai utazásairól, megadatott, hogy tervezhessünk egy utat együtt is. Eleinte többedmagunkkal gondoltuk, de időközben minden jelentkező lemorzsolódott.   A mára Körmendhez csatolt Horvádnádalján született, s Argentínába emigrált Móricz Jánosnak a 60-as években mutattak az Andok esőerdei oldalánál, a perui országhatár közelében a helyi shuar nép lakói egy hatalmas barlangrendszert....

tovább »


Utazás Ecuadortól Chiléig II.

» » Dél-Amerika őstörténelme

Az Amazonas-medence nyugati széléből, az esőerdőből (selva) az Andok (sierra) – Földünk leghosszabb összefüggő lánchegysége – közepe felé vettük az irányt, hogy onnan a nyugati partvidék (costa) felé folytathassuk majd az utunkat.   Chachapoyas régió legdélibb részén van Lexmebamba városka 2.200 m magasan, ahol a helyi múzeum gazdag kiállítását megtekintettük. Optimális hőmérsékleten tartják a múmiákat. Mondhatom, hogy Peru egyik legkorszerűbb...

tovább »


IDŐUTAZÁS

» » Magyarságkutatás

Agnes Golenya Purisaca előadása alkalmával hívta időutazásra Wenczler Béla áldozatos szervező munkája nyomán a Peru és Dél-Amerika iránt érdeklődőket. S aki vállalkozott erre, az nem csalatkozott. A magyar írónő mindvégig fogva tartotta az érdeklődést a zsúfolásig megtelt teremben fantasztikus utazásai, kapcsolatai és a felfedezései során megtapasztaltakról.

tovább »


Ez a weboldal cookie-kat használ. A böngészés folytatásával hozzájárul azok használatához. További információkElfogadom