túlcsorduló musttól édes reménnyel, 
hogy megtartsd álmod, mit ébren nézek én?"

A történelem más...
Az ember más...
Isten más... 
....mint ahogy azt tanítják!

"​Tükörből más néz a szemedbe,
nem az, ki voltál az időbezárva. 
Innen Istennel indulsz a Világba."
"Az izzásban szíved átalakul,
minden rossz benned megjavul."
"​Te vagy én? Most melyikünk fél?
És melyikünk kacag csillámló kékség egén,telve szerelemmel, 
"Nem kíváno​k egyebet: 
csakhogy egyek legyetek!"

Golenya Ágnes Éva

"Az ember megannyi út között hintázik"

"Magányomban élek. De csitt! A​ szívem épp most súgja, hogy már nem félek!" 
"Adtam - mert kaptam.
Kaptam - mert kértem.
Csak addig féltem,
Amíg nem reméltem."
"​Végtelen nyugalom a végtelen utakon 
- ha mersz lépni-
Végtelen ragyogásból felfénylő látomás
-  ha mersz nézni –"

Golenya Ágnes Éva

A történelem más...
Az ember más...
Isten más... 
...mint ahogy azt tanítják!

El Perú

Néznek Téged.
Mégsem látnak.
Mint büszke nő,
elrejted a bájad.

Idevonzod csodálóid,
de nem tárod fel magad.
Hihet bárki bármit,
lepereg Rólad.

Ki téged akar,
hagyjon hátra mindent!
Ha szeretni akar,
kérje meg az Istent!

Kérje meg a Teremtőt,
kinek elsőszülöttje vagy,
hogy hozzád simulva
megértse titkodat!

Égig érő hegyormaid
süvöltő szele,
Meleg, párás völgyeid
folyó-patak keze

fújják ki szeméből
a káprázat porát,
mossák ki lelkéből
a hazugság mocskát

mellyel leöntöttek és meggyaláztak Téged,
Ősi Asszonyt!
Isten elleni vétket
– ember nem moshat el,
ezért kérje a Teremtőt, gyógyítsa Mennyei Erővel,

mely a Te vizeidből árad
s bőtermő völgyeidben,
égig érő hegyormok csúcsán,
ősi szent porszemeken

cikázik végig
az Asszonyi Testen,
e mézédes, paradicsomi
ősi kontinensen.

Emberősök hozták ez Erőt
a Kozmosz végéből,
hogy megosszák a Titkot
az emberlétről.

Óriás városok, szent épületek
rejtélyes falak,
ősi szerkezetek
maradtak a szemnek, a kéznek,

s mennyei tanítás a szívben ébredőknek,
mit őseink innen szórtak szét
a Föld négy sarkába,
hogy oltalmad ez legyen a világ nagy bajában.

Nem vagy hát egyedül
ősi út Vándora!
Kataklizmát túlélt
Szent ősök Utóda!

Kérd az Istent,
hogy e föld fedje fel önmagát,
s Te meglásd a sötét kor szennyét, gyalázatát,

s hogy megértsd, ki vagy,
és ki volt anyád-apád,
kik éltek itt, hogy és miért
kerestek új hazát?

Bárhol élünk a Földgolyón,
összeköt a Vér és Élet
s újra erővé lesz
a kozmikus Képlet:

Láss a múlandón túl,
és higgy az ősi Egyben,
e végtelenül egyszerű ősi
Egyszeregyben: a Kozmikus Szeretetben,

mi több, mint érző Lélek,
több, mint kedves szó.
Ez egy valós Erő.
Forrása az Örökkévaló!

Az ember megkapta már
a teremtés hajnalán
de feledve múltját
egy testté vált csupán.

Ezért kérd az Istent,
ha ez ősi szent földön jársz,
rántsa le szemedről
a felejtés hályogát.

És meglátod újra
szétszórt testvéreid,
és az összetákolt történelem
téged már nem kerít
démoni hatalmába,
hogy egy zseninek lásd magad a majom-óvodában,
az evolúciós eszme lázas tébolyában!

Nézz szét, ha itt, Ősöd szent
földjén jársz
S lásd meg a föltáruló
titkot, ősi csodát!

Fogd meg a kezeddel,
érintsd a lelkeddel,
s vidd el a hírét
hittel, szeretettel!

2011. FEBRUÁR 22. ANCON, PERU