Az igazság csarnoka

„– Az emberek tömik magukba válogatás nélkül a jótanácsokat. Merthogy megkezdődött a világvége tanácsadás – szólalt meg Éva – attól félnek, nem fogják tudni, mit kell tenni. A sokezer éves csapda. Azt hiszik, információ szükséges majd az új világrendben való továbbéléshez. Persze, jó tudni, hogy ha például sugárzás vagy egyéb energiahatás lesz, legyen üvegekben tárolt vizünk legalább 3 napra való. De ahogy a Mennyországba sem lexikális tudás visz, úgy ebbe az új korba sem. Ott az orrunk előtt a Korszak Urának, Krisztusnak a világos tanácsa, ami úgy látszik, nem annyira izgalmas, vagy nem annyira ínycsiklandozó. A szív és nem az ész lesz a belépő.”

(részlet Az Aranykapu c. könyvemből)

Ide nem szabad „receptet”, jótanácsot írni. Ez az a hely és pillanat, amikor mindenki egyedül néz szembe Istennel, a Sorssal, Isteni Énjével. Az a határ, ahonnan vagy visszafordulunk - és akkor kudarcot vallottunk, elbuktunk, elvesztünk, vagy döntünk és átlépünk. Nincs szürke játékmező, vagy a fekete vagy a fehér oldalon állunk.

A szürkéket, a „langyosakat” kiköpi az ISTEN. A döntésképtelenségnél nincs rosszabb. Azok még a minimális fáradságot sem veszik, hogy elgondolkodjanak a világról, az Univerzumról, saját életükről. Azok nem emberi életet élnek, csak vegetálnak. Az emberi léttel nemcsak lehetőséget, de felelősséget is kaptunk. Ébredj fel tehát, láss, szerezz tudást és DÖNTS!